Bemutatkozás - Kárpátalja Ház

A Magyar Házak Nonprofit Közhasznú Kft. nemzetpolitikai intézményhálózatának részeként, a Kisvárdán székelő Kárpátalja Ház az egységes magyar nemzethez való tartozás államhatárok feletti valóságának megéléséhez kíván teret biztosítani a kárpátaljai magyarság számára.

A nemzetpolitikai célok érvényesülése mentén a Kárpátalja Ház segíthet megőrizni és feleleveníteni azt a szellemiséget, mely évezredes közös múltunkra visszatekintve egységes nyelvünkben, kultúránkban és történelmünkben lakozik.

A Kárpátalja Ház az anyaország feltétlen támogatását hivatott közvetíteni a kárpátaljai magyarság megmaradásának és erősítésének érdekében. Hozzá kíván járulni a közösségformálás méltó kereteinek megteremtéséhez. Feladatunknak érezzük hidat teremteni az anyaországi és az elszakított országrészek magyarsága között társadalmi, kulturális és gazdasági téren. 

A ruszin közösség is otthonra talál a Kárpátalja Házban

Még meg sem nyílt hivatalosan, de július 24-én máris különleges rendezvény helyszíne volt a Kárpátalja Ház. Kisvárda Város Ruszin Nemzetiségi Önkormányzata, a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás és a Várda Hagyományőrző Kulturális Egyesület ezen a napon emlékezett meg Dr. Udvari Istvánról, az egykori kiváló tanár, tudós, nemzetközi hírű ruszinista nyelvész professzorról. A megemlékezést követően pedig ismerkedő kerti partira hívta meg a városban élő kicsi, de identitását, hagyományait felvállaló ruszin közösséget. A találkozót megtisztelte jelenlétével Seszták Miklós kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője is, és a vendégek között lehettek a debreceni székhelyű Partium Ház munkatársai is.

Talán nem mindenki tudja, hogy a magyarországi ruszinok a történelmi Magyar Királyság 13 nemzetiségének egyik keleti szláv nemzetisége volt, a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területén éltek. Egyes csoportjaik onnan vándoroltak el a 18. században a mai Magyarország északkeleti vidékeire. Bár a Kádár korszakban nem, a rendszerváltás után, több más országhoz hasonlóan (kivéve Ukrajnát), a magyar kormányzat is elismerte a ruszin kisebbséget, melynek jelentősebb csoportja él itt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

A Kisvárdán és környékén élő ruszinok pénteki találkozóját Kisvárda Város Ruszin Nemzetiségi Önkormányzata, az Ukrajna és Magyarország határmenti együttműködését segítő Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás és a különböző kisebbségi, nemzetiségi kulturális értékek ápolását is felvállaló Várda Hagyományőrző Kulturális Egyesület szervezte. Felkérésüknek, hogy a kötetlen kerti partival egybekötött találkozójukat a Kárpátalja Házban tarthassák meg, örömmel tettünk eleget.

A vendégek a város sétáló utcájában találkoztak, ahol közösen hallgatták meg a TérZene program keretében fellépő East Brass rézfúvós együttest, majd átsétáltak a szomszédba, a Szent László utca 58. szám alatt található Kárpátalja Házba. A Ház munkatársai – Bodrog László és Tar Gábriel - büszkén mutatták meg a vendégeknek kisvárdai – még berendezés alatt álló, várhatóan szeptember közepén megnyíló – intézményünket. A munkánk jelentőségét értő, átérző, a beszélgetésbe aktívan bekapcsolódó vendégek remek ötletekkel, javaslatokkal segítették a munkánkat.

A délután lehetőséget adott arra is, hogy a Kárpátalja Ház és a Partium Ház munkatársai, valamint Cap Andrea, a Tisza ETT igazgatója és Dr. Erdélyi Tatjana, a Ruszin Önkormányzat elnöke az együttműködés szerteágazó lehetőségeiről is szót ejtsenek.

A találkozót rövid látogatásával megtisztelte Seszták Miklós kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője. A látogatás alkalmat adott arra, hogy bemutassuk a külhoni magyarokat érintő céljainkat, hogy terveinkről, készülő programjainkról is szót ejtsünk.

De nem csak beszélgettünk, a vidám hangulatú kerti partin, a szervezőknek köszönhetően mindenki megkóstolhatta a finom szabolcsi töltöttkáposztát, a helyben, bográcsban készült pörköltet, és Ibolya néni házi készítésű meggyes rétesét. A közös éneklés sem maradt el, az asztaltársaság ruszin és magyar népdalokat énekelt. A Kárpátalja Ház munkatársai – Kárpátok Bora projektünknek köszönhetően – finom Kárpát-medencei borokból kínáltak kóstolót a vendégeknek.

 Vendégeink legalább olyan jól érezték magukat, mint mi, és ígéretükhöz híven, újabb rendezvényeket, találkozókat szerveznek majd nálunk, így a Kárpátalja Házban a ruszin közöség is otthonra talál.

Fotók: Szabó Sándor, Magyar Házak

Beteljesedik a Kárpátok Bora program küldetése

A Kárpát-medencei magyar borászati adatbázis program megkereste, és regisztrálta a történelmi magyar borvidékeken működő borászatokat, képzést és szakmai támogatást nyújtott számukra, és ígéretéhez híven, elindította az általuk készített borok piacra juttatását. Kárpátia Borház néven nagykereskedést hozott létre, amely elkezdi a Kárpát-medencei borok forgalmazását. Kezdetnek mintegy negyven borász, több mint 250 bora közül választja ki árukészletét. A projekt koordinátora, Heit Lóránd, a napokban személyesen kereste fel a borászatokat, és vette át tulajdonosaiktól a bormintákat. Arra kértük, ossza meg velünk a körút tapasztalatait.

- Összefoglalnád számokban az elmúlt időszakban megtett utat, és annak eredményeit?

Heit Lóránd: - Hozzávetőlegesen 2.300 kilométert tettünk meg, és 40 borászat több mint 250 féle bormintáját szereztük meg, alig egy hét leforgása alatt úgy, hogy egy pillanatra sem léptük át egykori ezeréves magyar határainkat, ugyanakkor pillanatnyi országhatárainkon többször is várakoznunk kellett, hogy otthonról hazáig érjünk.

Utunk július 9-én, csütörtökön, a partiumi régió borvidékein kezdődött: Szatmár-Hegyalja, Szilágyság és Érmellék borvidékeiről gyűjtöttünk össze bormintákat, hat vagy hét település 10 meghatározó borászatától. Pénteken Belső-Erdélyből, konkrétabban Erdély-Hegyaljáról vehettünk át összegyűjtött bormintákat Déván, a történelmi Déva vára lábánál. Nagyenyedről két borászat csatlakozott a kezdeményezésünkhöz, de reményeink szerint még a Küküllő-mentéről is megkeresnek bennünket a közeljövőben további borászatok.

Július 11-én, szombaton Arad környékén az Arad-Hegyaljai borvidék két településéről, Ménesről és Muszkáról hoztunk el kiváló bormintákat. Másnap, vasárnap már Délvidéken, Hajdújáráson és Magyarkanizsán vártak bennünket borkészítő barátaink. Hétfőn Felvidéken jártunk az egykori kürti, muzslai és garammenti borvidékeinken, majd gyorsan még Rusztra is beköszöntünk, mely egyik legmostohább sorsú borvidékünk. Ugyanezen estén még őrvidéki borászatokat kerestünk fel. Július 14-én, kedden a muravidéki Lendván vártak bennünket, ahonnét négy jelentősebb borászat is csatlakozik a programunkhoz, majd sietős tempóban utunk utolsó célterületére, Drávaszögbe autóztunk, ahol a Dél-baranyai borvidék Csúza, Karancs és Vörösmart településeiről 5 jelentősebb magyar borászat tételeit gyűjtöttük össze. Július 16-án, szerdán kora délután már az összes begyűjtött borminta bent volt a szegedi Kárpátia Borházban, ahol a hamarosan induló nagykereskedésünk alapjait tettük le ezeknek a mintáknak az összegyűjtésével. Bormintákat várunk még a kárpátaljai Beregszászról és környékéről is, az egykori Alsó-Bereg-Ugocsai borvidékünkről.

- Szakértők szerint a borágazat a járvány okozta válság által leginkább sújtott agrár-élelmiszeripari ágazatok közé tartozik, ami a keresletben bekövetkező gyors változásoknak, valamint annak tudható be, hogy az éttermek, bárok és italmérések általános bezárását nem ellensúlyozta az otthoni fogyasztás növekedése. Gondolom, ez hatványozottan igaz a külhoni borászatokra. A felkeresett borászok megosztották veled a gondjaikat?

Heit Lóránd: - Magyar ember nem arról híres, hogy panaszkodik, pedig évszázadok óta megvannak a maga nemzeti, gazdasági és egyéb gondjai. Természetesen minden vidékünkön ugyanazokkal a nehézségekkel küzdenek borkészítő nemzettársaink, mint bárhol a világon most: benn ragadt bortételek, visszaesett fogyasztás és kereslet, a turisztikai forgalom szinte egyenlő a nullával és még sorolhatnánk. Közben a szőlőültetvényeken már lassan zsendül a következő évjárat, ami most még júliusban nagyon szépnek és bőségesnek mutatkozik. Nehéz döntések és elhatározások előtt áll a Kárpát-medencei magyar borkultúra. Itt is jól jönne egy nemzeti összefogás és segítségnyújtás.

- Hogyan fogadták a Kárpátok Bora projektet, és azt a lehetőséget, hogy boraik bekerülhetnek a projekt részeként beinduló nagykereskedelmi hálózatba?

Heit Lóránd: - Természetesen óriási öröm minden külhoni magyar borászat számára, hogy fontosak az anyagországnak és egy olyan példaértékű, hiánypótló vállalkozás beindításán fáradozunk, amely alapötletétől fogva sikerre van ítélve. Borkészítő nemzettársaink várják a folytatást és a további reményteljes együttműködést, ahol egy anyagi boldogulás lehetősége is pislákol mindannyiunk gondolataiban.

Óriási előnnyel indultunk a „borkörútra” ugyanis az elmúlt évtizedben olyan barátságokat sikerült kötni külhoni magyar testvéreinkkel, hogy egy e-mail, vagy egy telefonhívás szinte elég volt ahhoz, hogy bizalommal és családtagként fogadjanak bennünket.

- Neked, aki magad is borkészítő vagy, és az érmelléki Bakator Szövetség elnöke, hozott-e újdonságot ez a mostani körút?

Heit Lóránd: - Természetesen hozott. Azt gondoltam „már mindent” tudok a magunkfajta kisebb-nagyobb borkészítő családi vállalkozásokról. Más dolog egy steril kóstoló teremben, szép ruhában találkozni embertársainkkal és megint más dolog a hétköznapok küzdelmei, munkálatai közben betekintést nyerni barátaink szorgos hétköznapjaiba. Talán ez a leghitelesebb korkép, amit saját szemmel tapasztalhattam meg a körutunk során: a Kárpát-medencei magyar borkészítés életképes, és élni akar. Amíg borfogyasztó ember lesz Európában, addig a magyar bornak mindig meglesz a maga igenis tekintélyes helye ebben a játékban, természetesen mindannyiunkra szükség lesz, hogy kitartsunk ügyünk mellett, amihez alkalomadtán sosem baj, ha mind a nemzetpolitika, mind a gazdasági marketing is hozzáteszi a maga részét.

Iható magyar borokra mindig szükség lesz, ahol az összetartozás üzenete mellett pontosan a borvidékeink és azok földrajzi adottságainak sokszínűsége lehet az egyik legerősebb ütőkártyánk.

-B.T.-

Vezető kép: csúzai pincekóstoló

Immár felirat is hirdeti, hogy Kisvárdán működik a Kárpátalja Ház

Örömmel, és nem kis büszkeséggel számolunk be róla, hogy végre elkészült a kisvárdai Kárpátalja Ház homlokzati felirata. A Szent László utca 58. szám alatt található, gyönyörűen felújított kúria falára a szakembereknek kollégáink is segítettek felhelyezni a betűket, mert tevőlegesen is szerettek volna részesei lenni a szimbolikus eseménynek. A felirat LED-világítást is kapott, így este is jól láthatóan hirdeti, hogy az épületben a Kárpátalja Ház működik.

Mint arról már beszámoltunk, a Magyar Házak hálózatához tartozó intézmény nem csak külsejében lesz egyre szebb, bent is egyre otthonosabbá válik: már polcokra kerültek a saját kiadásban és külhoni kiadók gondozásában megjelent könyvek, és a Kárpát-medence magyar borvidékeinek legfinomabb borai is folyamatosan érkeznek.

A Ház hamarosan hivatalosan is megnyitja kapuit, addig is nézzék meg képes összeállításunkat arról, hogyan került fel a felirat a homlokzatra.

Megnyitás előtt a Kárpátalja Ház

Kisvárdán, a Szent László utca 58. szám alatt található, szépen felújított kúriában a megnyitásra készülnek a Kárpátalja Ház munkatársai. A Magyar Házak hálózatához tartozó intézményben már polcokra kerültek a saját kiadásban és külhoni kiadók gondozásában megjelent könyvek, és a Kárpát-medence magyar borvidékeinek legfinomabb borai is folyamatosan érkeznek.

A Magyar Házak Nonprofit Közhasznú Kft. nemzetpolitikai intézményhálózatának részeként, a Kárpátalja Ház az egységes magyar nemzethez való tartozás államhatárok feletti valóságának megéléséhez kíván teret biztosítani. A Kárpátalja Ház az anyaország feltétlen támogatását hivatott közvetíti a kárpátaljai magyarság megmaradásának és erősítésének érdekében. Hozzá kíván járulni a közösségformálás méltó kereteinek megteremtéséhez. Küldetése hidat teremteni az anyaországi és az elszakított országrészek magyarsága között társadalmi, kulturális és gazdasági téren.

E célok elérése érdekében indítottuk el többek között a Kárpátok Bora, a Kárpát-medencei Magyar Könyves Ház és Magyar Házak Galéria projektjeinket, melyekről bővebben a karpataljahaz.hu honlapunkon olvashatnak.

Szeretnénk, ha megnyitása után, minden kárpátaljai magyar otthonának érezné házunkat, ezért várjuk mindazokat, akik a mai határokat átlépve Kisvárdán járnak, térjenek be hozzánk – megpihenni, tájékoztatást kérni, beszélgetni.

Addig is, ha egyetértenek célkitűzéseinkkel; ha szeretnének bővebben is megismerkedni tevékenységünkkel, programjainkkal; projektjeinkkel, keressenek bennünket a www.karpataljahaz.hu weboldalon, valamint csatlakozzanak a Kárpátalja Ház Baráti Társaság Facebook-csoporthoz. A csoport tagjai elsőként értesülnek rendezvényeinkről, akcióinkról, és 10% kedvezményt kapnak az általunk értékesített külhoni könyvek, borok és utazások árából.

Stratégiai megbeszélésre gyűltek össze a Magyar Házak munkatársai Szegeden

A szegedi Délvidék Ház adott otthont a Magyar Házak hálózatában dolgozó szakemberek soros megbeszélésének június 16-17-én. A házigazda Délvidék Ház mellett jelen voltak a miskolci székhelyű Felvidék Ház, a kisvárdai Kárpátalja Ház, a debreceni Partium Ház és a szombathelyi Őrvidék Ház, valamint a Házak partnerintézményeinek – a királyszállási Nagy Magyarország Parknak és a várpalotai Trianon Múzeumnak – munkatársai is. Bár a koronavírus járvány intézményeink szerteágazó, határokon is átnyúló tevékenységét szigorú keretek közé szorította, az elmúlt időszak lehetőséget adott új tervek kidolgozására is.

A mintegy ötven egybegyűlt munkatárs – történészek, gazdasági-, színházi-, könyves- és kommunikációs szakemberek, rendezvényszervezők, borászok – a két nap alatt értékelték az intézmények eddig elért eredményeit, áttekintették a járvány miatt kialakult helyzetet, ugyanakkor új projektek indulásáról is döntöttek.

A Magyar Házak tevékenységét az elmúlt időszakban szüneteltetni voltunk kénytelenek, számos nagyrendezvényünket kellett lemondani, és a nyitás előtt álló új közösségi tereinket sem tudtuk élettel megtölteni. Ugyanakkor a mögöttünk álló hónapokat új kapcsolatok kiépítésére, intézményeink és projektjeink kommunikációs felületeinek bővítésére, megújítására fordítottuk, és számos új rendezvény terve is körvonalazódik már.

A Nagy Magyarország Park sem tudott vendégeket fogadni mostanáig, ott dolgozó munkatársaink ez idő alatt átalakították a szabadidő központ éttermét, amely immár Kárpátia néven, megújult étel- és italkínálattal várja a jövőben a családokat, az egyéni és csoportos kirándulókat, illetve a mesés környezetet esküvői helyszínként választó vendégeket is.

A Trianon Múzeum az elkövetkezendő hónapokban kívül-belül megújul, kiállítása anyagának egy része pedig online felületeinkre is felköltözik.

Az előttünk álló tervek megvalósítása bőven ad munkát, ezek összehangolása, a feladatok elosztása zajlott a találkozó két napján.

De az egymástól távol, az ország különböző pontjain dolgozó munkatársak örömteli személyes üdvözlésére, nagy beszélgetésekre is sor kerülhetett – ezekhez remek helyszínt biztosított a Kárpátok Bora projektünk keretében hamarosan megnyíló, nagy- és kiskereskedésként is működő borházunk, ahonnan az anyaországi vásárlók is hozzájuthatnak majd a Kárpát-medence magyar borvidékeinek legfinomabb boraihoz.

A Magyar Házak munkatársai, a jelenleg elérhető legkomplexebb interaktív online távoktatási technológia Kárpát-medencei bevezetését tervezik

A múlt hét végén Dr. Németh István, az ELTE rektorhelyettese, a Savária Egyetemi Központ vezetője látta vendégül a Magyar Házak munkatársait, hogy megbeszéljék az általa kifejlesztett interaktív online távoktatási technológia (NIOTT) bevezetésének lehetőségeit a Kárpát-medencei felsőfokú oktatási rendszerbe.

A jelenlegi normatívák lehetővé teszik az egyetemi oktatásban különböző szakok működtetését online távoktatási rendszerben, a Covid-járvány pedig tovább erősítette a távoktatás létjogosultságát. A Dr. Németh István által kifejlesztett interaktív távoktatási technológia jelenleg a legkomplexebb a világon, alkalmazásával megteremthető a lehetőség a Kárpát-medencében élő érettségizett fiatalok számára, hogy akár a legeldugottabb faluban élve is, virtuálisan beülhessenek olyan magyarországi, vagy külhoni egyetemek előadótermeibe, ahol online távoktatási rendszerben szakokat indítanak. A NIOTT-on keresztül elérhetők az előadások, a bibliográfia, rész vehetnek a szemináriumokon és vizsgázhatnak. Gyakorlatilag egyetemi diplomát szerezhetnek úgy, hogy közben nem hagyják el lakhelyüket.

A tárgyalások során körvonalazódó együttműködésben, a Magyar Házak magára vállalná a NIOTT bebevezetését a Kárpát-medencei oktatási térben. Első lépésben Dr. Németh István kiképezte a technológia használatára a Kárpátalja Ház munkatársát, Tar Gábrielt, aki a külhoni felsőoktatási intézmények oktatóinak adja majd át az ismereteit.

Munkatársaink kezdeményezésére immár emlékkő is hirdeti a nemzet egységének szilárdságát Kisvárdán

Különleges az az emlékkő, melyet a Kárpátalja Ház igazgatója, Bodrog László álmodott meg, s amelyet június 4-én, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján avattak fel Kisvárdán. A hatalmas sziklát, melyet a Kárpátalja Ház, több civil szervezet és magánszemély hozzájárulásával állítottak fel, egy olyan hegyből bányászták, aminek egyik oldala barabási, a másik már kárpátaljai, kaszonyi. Az emlékkőre Wass Albert Üzenet haza című ikonikus versének refrénjét vésték: A KŐ MARAD.

Az emlékkövet megáldották, megszentelték a város történelmi egyházainak vezetői. Az eseményen ugyanakkor, a város minden lakója nevében, a Honvédsuli kadétjai és a Kisvárdai Huszár Bandérium díszhuszárjai közreműködésével, dr. Seszták Miklós országgyűlési képviselő, kormánybiztos és Leleszi Tibor polgármester; a FIDESZ-frakció tagjai (Dudás István, Matus Attila, Bíró Gábor, Borus Sándor) valamint a Kárpátalja Ház munkatársai - Bodrog László igazgató és Tarr Gábriel nemzetpolitikai főmunkatárs - elhelyezték az emlékezés koszorúit a már meglévő trianoni emlékműveknél is, melyek 2011-ben készültek, és Szabados István, valamint Bodrog László keze munkáját dicsérik.

Kiemelt kép: Az emlékkő a már meglévő emlékművek között. A Bodorg László által 2011-ben, fából megalkotott egyedi „útjelző tábla” (bal oldalon) az elcsatolt nagyvárosok neveit mutatva emlékeztet a trianoni békediktátum máig ható tragédiájára, egyben a nemzeti összetartozást hirdetve. Fotó: frissmedia.hu

A galéria képei kattintással nagyíthatók

Száz évvel a Trianoni Békeszerződés aláírásának pillanata után

FELHÍVÁS

A trianoni diktátum aláírásának századik évfordulóján a történelmi egyházak templomaiban megszólalnak a harangok, a főváros kezdeményezte, hogy egy percre Budapesten álljon meg a közlekedés.

Úgy érezzük, kivételes, történelmi pillanat jött el, hogy úgy emlékezzünk a régi hazára, az elődök nagyszerű teljesítményére, hogy végre ismét megmutathassuk a magyarok mély egységét és összetartozását és újra együtt üzenhessük, akár újabb száz évre elegendő hittel és erővel az idegen országokba jutott magyaroknak, hogy soha, senki nem fog tudni elválasztani bennünket.

Mindezeket megfontolva, alulírottak a következőket kezdeményezzük:

- Valamennyi magyarországi önkormányzat saját intézményeiben 2020. június 4-én, 16 óra 30 perckor öt percre függessze fel tevékenységét és szólítsa fel településének polgárait a néma tiszteletadáshoz és szolidaritáshoz történő csatlakozásra

- Felkérjük valamennyi magyarországi közszolgálati és kereskedelmi rádió és televízió csatornát, hogy 2020. június 4-én 16 óra 30 perckor függessze fel műsorszolgáltatását és a világ magyarságának néma tiszteletadásához és szolidaritásához csatlakozva, pontban 16 óra 30 perckor sugározza a Magyar Himnuszt

Mi magyarok néhányszor világtörténelmet írtunk.

2020. június 4-én 16 óra 30 perckor Magyarország újra elől fog állni.

2020. május 27.

Dr. Szabó Pál Csaba

igazgató, Trianon Múzeum

Vidnyánszky Attila

főigazgató, Nemzeti Színház

Demeter Szilárd

főigazgató, Petőfi Irodalmi Múzeum

Dr. Papp László

polgármester, Debrecen

Zuzana Falathova

muzeológus, Pozsony

Dr. Teiszler Éva

történész, Budapest

Tóth Kázmér

díszlettervező, Szeged

 

Megújul a várpalotai Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum is

A Nemzeti Kastély és Várprogramnak köszönhetően a jövő esztendő elejére megújul a várpalotai Zichy-kastély. A történelmi falak között 2001-ben jött létre a Trianon Múzeum Alapítvány, majd 2004-ben hivatalosan is megnyitotta kapuit a Trianon Múzeum, amely páratlan gyűjteményével és a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató kiállításaival egyedülálló a világon. A felújított épületben megújul a múzeum is: interaktív kiállítás és új közösségi terek várják majd a látogatókat.

György István területi közigazgatásért felelős államtitkár, a fejlesztés alapkőletétele alkalmából tartott, várpalotai ünnepségen elmondta, hogy országosan 60 milliárd forintból 19 kastély és 15 vár újul meg, melyek mindegyike vonzó turisztikai célponttá válik. Mint mondta, a megújult létesítmények a térség gazdasági életét fellendítik, az "ország büszkeségeivé válnak". Szavai szerint az a cél, hogy a megújult épületek többségükben önfenntartóan működjenek. György István, a trianoni békediktátum közelgő évfordulója kapcsán felidézte, hogy 2010-ben teremtődött meg a magyarok kettős állampolgárságának törvényi háttere, mely, mint mondta, fontos lépcsőfoka volt a nemzet megerősödésének és megújulásának. Rámutatott: a kastély megújulása az egész nemzet megújulásának szimbóluma.    

Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója ismertette: megújítják a kastély világítását, korszerűsítik a fűtési trendszert, kicserélik a nyílászárókat, a fejlesztés 463 millió 550 ezer forintból valósul meg. Hangsúlyozta: a kastély a fejlesztésnek köszönhetően egész évben látogatható lesz, így jelentősen hozzájárul a város turisztikai vonzerejének növeléséhez.    

Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum Alapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt, hogy a Trianon Múzeumban múzeumpedagógiai játékteret, szabadulószobát, zeneszobát és kártyaszobát alakítanak ki, valamint részben vagy egészben megújulnak a kiállítási tartalmak is.     

Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa felidézte: az épületet a Zichy család 1722 és 1725 között emelte barokk stílusban. 1860-ban az épület leégett, ekkor Ybl Miklós tervei alapján építették újjá. A jelenlegi felújítás az épület "fizikai és szellemi rehabilitációját" jelenti - emelte ki.    

Kontrát Károly, a térség országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, Magyarország egyetlen Trianon Múzeumának megújulása nagyon fontos, hiszen a ma élő és a következő nemzedékek is megismerhetik általa a történelmet és azt a tényt, hogy "egy nagy nemzet gyermekei vagyunk".

A kastély történetéről és a Trianon Múzeumról ITT olvashatnak bővebben.

Útjára indult Kárpát-medencei magyar kiadványokat népszerűsítő, virtuális könyvbemutató-sorozatunk

A Magyar Házak által életre hívott Kárpát-medencei Magyar Könyves Ház program a szerzők, könyvkiadók és könyvek népszerűsítésének érdekében elindította virtuális könyvbemutató-sorozatát. Az első online író-olvasó találkozón Csávossy György István nagyváradi borász és költő Apám könyve című verseskötetét mutatja be. A könyvről Kovács Jolánka vall, a szerzővel Balázs F. Attila beszélget, majd videón hallgathatjuk meg a szerző vallomását és egyik szép versét.

Kárpát-medencei Magyar Könyves Ház programunk célja, a Kárpát-medencei (partiumi, erdélyi, délvidéki, felvidéki, kárpátaljai és őrvidéki) könyvkiadók könyvtermésének egységes felmutatásához és értékesítéséhez szükséges feltételek megteremtése. Ebbe a tervbe illeszkedik bele az a most elindított virtuális könyvbemutató-sorozat, melynek "házigazdája" Balázs F. Attila költő, író, szerkesztő, a Könyves Ház program koordinátora.  

Az elsőként bemutatott könyv Csávossy György István nagyváradi borász és költő Apám könyve című verseskötete, amelyet édesapjának, az erdélyi „borpápának” tartott idősebb Csávossy György borásznak, tanárnak, költőnek dedikál nem csak címében, hanem emléktöredékek idézésével is.

A könyvről Kovács Jolánka vall, a szerzővel Balázs F. Attila beszélget, majd videón hallgathatjuk meg a szerző vallomását és egyik szép versét.

Az online könyvbemutató most még csak a Kárpát Medencei Magyar Könyves Ház facebook oldalán olvasható, de hamarosan elindul a program weboldala is, ahol nem csak könyvrecenziókat olvashatunk majd, de bővebb teret kapnak a bemutatkozásra a Kárpát-medencei magyar könyvkiadók és szerzők is, a bemutatott kötetek pedig online meg is rendelhetők majd.

Addig is, aki virtuális könyvbemutatónk után kedvet kap Csávossy György István könyvének elolvasására, megrendelheti a miskolci Felvidék Ház telefonszámán: +36 70 6721 134 A könyv ára : 3500, - Ft, 10, - euró.

 

Együtt a bajban: Töltse ki itt adatlapunkat, jelentkezzen Kárpátok-bora programunkba

Sokan nem is gondolnák, hogy milyen drámai helyzetbe kerültek azok a kisebb, családi borászatok, akiknek a járványhelyzet miatt gyakorlatilag nullára csökkent a bevételük. A Magyar Házak hálózata igyekszik még inkább a külhoni magyar bortermelők mellé állni, és egyedülálló programjával segíteni őket. Várjuk a felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi, bácskai és szlavóniai borvidékek jelentkezését!

A Kárpátok Bora Külhoni Magyar Borászati Adatbázis célja, hogy felmérje a magyar történelmi borvidékek helyzetét, hogy új piacokat teremtsen a külhoni magyar bortermelők számára, és megteremtse az egységes piaci megjelenéséhez és értékesítéséhez szükséges szakmai feltételeket.

 

A Kárpátok Bora program céljainak megvalósítását egy kifejezetten borászok számára létrehozott adatbázis összeállítására alapoztuk, amely adatokat tartalmaz a borvidékek, az egyes borászatok, borkészítő családi vállalkozások helyzetéről, az előállított borokról. Szervező munkánk eredményeként, már közel száz külhoni bortermelő csatlakozott adatbázisunkhoz.

 

A csatlakozáshoz szükséges adatlapot igyekeztünk minden borászhoz eljuttatni, de most a Magyar Házak honlapjain is elérhetővé tesszük azt:

https://drive.google.com/open?id=1nLDKubNCURauVCuGHTedtdksloKoM1jm

Várjuk a felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi, bácskai és szlavóniai borvidékek jelentkezését!

Együtt a bajban: gyógyszert hoztunk egy rászoruló betegnek Kisvárdára

A járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések gyakran az egy országban élők kapcsolattartását is megnehezíti. Így volt ez most is, amikor egy kisvárdai beteg és a debreceni kórház közötti távolságot kellett áthidalni. A Kárpátalja Ház munkatársainak sikerült.

Kisvárdáról, egy idős úrtól érkezett telefonon a kérés a Kárpátalja Házhoz: segítsünk neki nélkülözhetetlen gyógyszerei beszerzésében. Rendszeresen, havonta kap ugyanis egy injekciót, amit a Debreceni Egyetem Klinikai Központjából hoz el neki egy ismerőse, ám a jelenlegi helyzetben ez az ismerős sem tud kimozdulni otthonról.

A Kárpátalja Ház munkatársa, Bodrog László, megkereste a hivatalos utakat, az egészségügyi alapellátás vezetőjét, és úgy tapasztalta, hogy ugyan elviekben meg tudnák oldani a szállítást, de egyrészt túl bürokratikus az eljárás, másrészt túl is vannak terhelve.

Így saját kézbe vették a dolgot, elkérték az úrtól a szükséges papírokat, illetve a szállításhoz szükséges kis hűtőtáskát. Majd a Kárpátalja Ház másik munkatársa, Tar Gábriel Kisvárdáról elutazott a debreceni klinikára ahol átvette a gyógyszert, amit még aznap délután át is adtak a betegnek, aki háláját és örömét fejezte ki az egész Magyar Házak hálózatnak.

A képen a Kárpátalja Ház munkatársai és a boldog segítségkérő

A Beregszászi Nemzetközi Borfesztiválon népszerűsítettük a Kárpátok Bora programunkat

Mintegy tavaszindítóként, nagyszabású rendezvénysorozat csalogatta március második hétvégéjén a városlakókat, szakembereket és érdeklődő turistákat Beregszász főterére:  a Szent Vencel Borrend és a helyi polgármesteri hivatal immár tizenhetedik alkalommal szervezte meg a Beregszászi Nemzetközi Borfesztivált, amelyen a kisvárdai Kárpátalja Ház nemzetpolitikai munkatársai – Bimba Brigitta és Tar Gábriel - is részt vettek. Látogatásuk célja a Kárpátok Bora projekt ismertetése, népszerűsítése, a Külhoni Magyar Borászati Adatbázis helyi őstermelőkkel, pincészetekkel való bővítése volt.

A régió rangos eseményének hivatalos megnyitója a Kossuth téren, a Beregszászi Szent Vencel Borrend felvonulásával vette kezdetét. Az ünnepi beszédek elhangzás után, a hagyományokhoz híven, új borlovagokat választottak és avattak a rend tagjaivá, majd sor került a legjobb borok minősítésére is. A Beregvidéki borászat neves múltját és jelenét tükrözi, hogy 82 féle nedű és annak készítői vettek részt a megmérettetésen. A nemzetközi zsűri több arany-, ezüst-, és bronzéremmel is kitüntette a nevezett borászokat. A Kárpátok Bora projektbe már bekapcsolódott Parászka Pincészet nem kevesebb, mint négy érmes borfajtával zárta a versenyt.

A háromnapos fesztiválon, az egymást érő standoknál a bormustrán és kóstoláson kívül gasztronómiai ínyencségekkel is szolgáltak a vendéglátósok, valamint különleges kézműves termékekre, és ajándéktárgyakra is szert tehettek az ide látogatók.

A rendezvényen részt vevő borászok nagy érdeklődéssel követték munkatársaink ismertetőjét a Kárpátok Bora programról, amelynek célja, hogy felmérje a magyar történelmi borvidékek helyzetét, hogy új piacokat teremtsen a külhoni magyar bortermelők számára, és megteremtse a piaci megjelenésükhöz szükséges szakmai feltételeket. A Kárpátok Bora program céljainak megvalósítását egy kifejezetten borászok számára létrehozott adatbázisra alapozza, amely adatokat tartalmaz a borvidékek, az egyes borászatok, borkészítő családi vállalkozások helyzetéről és az előállított borokról. Szervező munkánk eredményeként, eddig mintegy száz külhoni, köztük több kárpátaljai bortermelő szerepel adatbázisunkban. 

Bízunk benne, hogy a XVII. Beregszászi Nemzetközi Borfesztiválon részt vevők közül is sokan csatlakoznak majd hozzánk.

 

A Kárpátalja Ház a FEBO Fesztivál lehetséges helyszínei között

Kisvárda, ezen belül pedig a Kárpátalja Ház lehet az egyik állomása az idén útjára induló FEBO Fesztiválnak, amely összesen nyolc helyszínen, két-három napos, ingyenes kulturális programokon keresztül erősíti a szlovák-magyar határ menti régiók turisztikai vonzerejét és a régiók közti partnerkapcsolatot.

Útjára indul az idén a FEBO fesztivál, amely összesen nyolc helyszínen, két-három napos programokkal valósul meg márciustól júniusig szlovákiai és magyarországi településeken. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásából megvalósuló igényes zenei koncertekre épülő eseménysorozat állomásai között van Eger (március 27-29.), Mosonmagyaróvár (május 22-23.), Nagymaros (április 24-25.), Kisvárda (május 8-9.), Dunaszerdahely (Dunajská Streda, március 6-7.), Nagymegyer (Velky Meder, május 1-2.), Komárom (Komarno, április 30-tól május 1-ig) és Für (Rúban, június 19-20.).

A fesztivál első napján helyi partnerekhez kitelepülve zenés és tematikus gasztronómiai programmal, a következő napon pedig a városközpontban egész napos rendezvénnyel, koncertekkel és egyéb kulturális élményekkel várják a látogatókat. A fesztivál szervezői kiemelt figyelmet fordítanak a lokális értékek - a helyi gasztronómia, borászat, népművészet és a természeti kincsek - bemutatására, valamint a régió magyar és szlovák turistái számára egyaránt vonzó programjainak népszerűsítésére.

„A FEBO fesztivál hosszú távú célja, hogy a látogatókat megismertesse a régió látványosságaival, hagyományaival és gazdag kultúrájával. Olyan vidéki városokra fókuszálunk, amelyek nem, vagy csak nehezen tudnak versenyezni a népszerűbb területekkel. Célunk a szlovák-magyar határ menti régiókban meglévő turizmus támogatása, a határon átnyúló partnerkapcsolatok erősítése. Hiszünk abban, hogy a kultúra és a kulturális örökségek szerves részei a turizmusfejlesztésnek” – nyilatkozta Romhányi Áron, a fesztivál produkciós igazgatója, Arany Zsiráf, Fonogram és eMeRTon-díjas magyar zongorista, Artisjus-díjas zeneszerző.

A fesztiválon délután Mihályi Réka énekes Masni és Pocó című gyerekműsora látható, később pedig helyszínenként eltérően a Tóth Vera Quartett, Wolf Kati, a Group'n'Swing és Éliás Gyula ad koncertet. Többek között megrendezik a helyi borok és pálinkák versenyét, a kézműves ékszerek és kiegészítők divatbemutatóját. Mások mellett szerepelni fog Urbán Orsi és Révész Richárd, Szakonyi Milán ének és gitárművész, Kovács Réka énekes és Géczy Viktor gitáros duója, Sapszon Orsolya énekes és Cseke Gábor dzsessz-zongorista, valamint a Varga Dávid-Reviczky Balázs duó. A kisvárdai programok egyik helyszíne a Kárpátalja Ház lehet. Az egyeztetések még zajlanak.

A magyar széppróza napján jártunk Királyhelmecen

A kisvárdai Várdai István Könyvtárral való együttműködés első eredményeként, február 18-án, a Kárpátalja Ház képviselte Kisvárdát Királyhelmecen, a magyar széppróza napja alkalmából szervezett kettős könyvbemutatón. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös rendezvényének meghívott vendége Weinrauch Katalin, a jelenleg Kisvárdán élő, beregszászi író, valamint Hogya György, királyhelmeci prózaíró volt. A két szerzővel, most megjelent prózaköteteikről, Pecsők Mariann, az est házigazdája beszélgetett.

Az író-olvasó találkozó során mindkét alkotó beszélt pályája kezdetéről, küldetéstudatukról, a magyar nyelv megőrzésének fontosságáról. A városháza nagytermében megtartott találkozón a helyi színjátszó kör diákjai adtak lélekemelő műsort. 

Az eseményen jelen volt dr. Tarcali Nagy Beatrix, a Királyhelmeci Városi Hivatal kulturális és művelődési osztályának vezetője, akivel a Kárpátalja Ház munkatársai, Bodrog László és Tar Gábriel arról is szót ejtett, hogy a közeljövőben ismét találkoznak, és részletesen ismertetik a Kárpátalja Ház tevékenységét, és közösen keresik majd az együttműködés lehetőségeit.

 

 

Vendég a Háznál: Bimba Brigitta, kárpátaljai munkatársunkkal egyeztettünk

A kisvárdai Kárpátalja Ház tevékenységében aktív részt vállal a Kárpátalján élő Bimba Brigitta, aki nemzetpolitikai munkatársként valódi tartlamat szeretne adni a határokon átívelő nemzeti összetartozás fogalmának.

Bimba Brigitta az Ungvári Nemzeti Egyetem történelem szakán végzett 2017-ben, jelenleg a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola - Történelem PhD hallgatója.

Látogatása a megnyitás előtt álló Kárpátalja Házban azért is volt időszerű, mert az épület berendezése mellett a jövőben itt zajló tevékenységek megtervezése, szervezése elsődleges feladat.

A Kárpátalja Ház az egységes magyar nemzethez való tartozás államhatárok feletti valóságának megéléséhez ugyanis úgy kíván teret biztosítani a kárpátaljai magyarság számára, hogy az ott élőket aktívan bevonja a Ház életébe.

Ugyanakkor bízunk benne, hogy közösen sikerül majd olyan programokat, értékeket felmutatni, amelyek az anyaországi, kisvárdai magyaroknak is segítenek még inkább megélni az összetartozás érzését. 

Hamarosan a kisvárdai olvasók számára is elérhetők lesznek könyveink

Az első külhoni borok után, az első könyvek is megérkeztek a Kárpátalja Házba. A Magyar Házak által indított Kárpát-medencei Magyar Könyves Ház projekt a külhoni magyar könyvkiadók könyvtermésének megismertetését és értékesítését támogatja. A programban részvevő kiadók első könyvei már a Kárpátalja Házban vannak és rövidesen a kisvárdai olvasók számára is elérhetők lesznek.

Eddig a Magyar Ház három kiadványa, Pataki János Partium, Erdély kapuja és a Felvidék, a csodák földje, valamint a Kárpát-medence borvidékei című könyve, továbbá a nagyváradi impériumváltás éveit felelevenítő két életrajzi könyv, a Várad Kiadó gondozásában megjelent Jár a baka jár, egy nagyváradi postamester visszaemlékezései és az Europrint Kiadó B. Sárközy Gergely Élményeim, küzdelmeim és szenvedéseim katonaéletemből a világháborúban című kötete.

A Kárpátalja Ház megnyitására remélhetőleg értékes külhoni könyvekkel telnek meg a könyvespolcaink.

Érmellékről érkeztek borok a Kárpátalja Ház bortékájába

A Kárpátalja Házban is elérhetők lesznek a Magyar Házak programjai. A Kárpátok Bora, Külhoni Borászati Adatbázis program keretében a történelmi magyar borvidékek borászai kapnak támogatást a piaci megjelenéshez, boraik megtalálhatók lesznek a Kárpátalja Ház bortékájában is.

Az első borok az érmelléki Bihardiószegről, a Heit Pincéből érkeztek Kisvárdára. A Kárpátalja Ház munkatársai, a kommunizmusban kipusztított, és az utóbbi években visszahonosított őshonos bakator szőlőből palackozott nedűvel ismerkednek.

A kisvárdai Kárpátalja Ház olyan hely lesz, ahová hazatérhetsz

Munkatársaink szó szerint éjt nappallá téve dolgoznak azon, hogy ez év tavaszán megnyílhasson a Kárpátalja Ház. A város központjában található patinás épületben, annak teljes felújítása és átalakítása után, információs iroda, szórakoztató interaktív szoba, bor- és könyvtéka, borozó és szálláshely, szabadtéri programoknak helyet adó udvar is várja majd az anyaországi és külhoni magyar vendégeket.

A Magyar Házak kezdetektől megfogalmazott célkitűzése, hogy fizikai értelemben is olyan közösségi tereket hozzon létre, ahol a nemzeti, államhatárok feletti összetartozás érzése mindenki elérhet. A már működő, valamint a tavasszal megnyíló Magyar Házak feladatunknak érzik hidat teremteni az anyaországi és az elszakított országrészek magyarsága között társadalmi, kulturális és gazdasági téren. Nemzeti identitásunk erősítését szerteágazó programkínálatukkal kívánják elérni.

Kisvárdán, a város központjához közel található az az épület, melynek felújítása hamarosan befejeződik. A munka nagy része már befejeződött, jelenleg a belső terek kialakításán, a bútorzat beszerelésén, illetve az udvar parkosításán, a terasz kialakításán dolgoznak a szakemberek.

Itteni munkatársaink azt szeretnék, ha a várhatóan kora tavasszal megnyíló Kárpátalja Házban mindenki úgy érezné, hogy hazatért.

Az új intézmény megoldást nyújt arra, hogy a Magyar Házak által felkínált lehetőségekről minden tag értesüljön. Teret biztosít arra, hogy az anyaországon kívül élők részesülhessenek abban a gondoskodásban, amely az anyaország részéről feléjük irányul, ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy a helyi vállalkozások, szervezetek, a civil szféra, kifejezhesse a határainkon kívül rekedt magyarok iránti gondoskodását.

További képeket az épületről Fotótárunkban találnak.

A szerednyei és beregszászi történelmi borvidékeket is bemutatja legújabb kötetünk

A Magyar Házak Nonprofit Kft. a külhoni borászok piaci megjelenését segítő marketing eszközökként is értelmezhető, hiánypótoló könyvsorozatot indít a történelmi magyar borvidékekről. A sorozat első, a Kárpát-medence valamennyi borvidékét együtt bemutató könyvében a beregszászi és szerednyei történelmi borvidékekről is olvashatunk.

A kötetet Hamvas Béla gondolatai kísérik: Utazásaim egyik legfőbb tapasztalata volt, hogy van borország és van pálinkaország. Eszerint van bornép és pálinkanép. A bornépek geniálisak; a pálinkanépek ha nem is mind ateisták, de legalábbis hajlanak a bálványimádásra. A nagy bornépek a görögök, a dalmátok, a spanyolok, az etruszkok, az igazi borvidékeken az olaszok, a franciák és a magyarok. Ezeknek a népeknek ritkán vannak úgynevezett, világtörténeti becsvágyaik; nem vették fejükbe, hogy a többi népeket megváltsák, ha kell, puskatussal. A bor az absztrakciótól megóvja őket. A bornépek nem világtörténeti, hanem aranykori hagyományban élnek. Ez a magatartás a bor egyik leglényegesebb alkotóelemének, az idillolajnak következménye. A borország és a borvidékek mind idillikusak. Sétálj az arácsi és a csopaki szőlőkben, menj fel a Badacsonyra vagy a Szent György-hegyre, a Somlóról nem is szólva, barangolj a kiskőrösi vagy a csengődi kertek között, és minderről kétségtelen tapasztalatot fogsz tudni szerezni. A szőlőtáblák között lágy füves utak, mint a csendes patakok folydogálnak. A pincék bejárata előtt hatalmas diófa, még a legforróbb nyárban is hűs. Olyan helyek, hogy az ember bárhol megállna, leülne, letelepedne, s azt mondaná: itt maradok. S esetleg anélkül, hogy észrevenné, ott érné el a halál. "

A kötetet írta: Mód László és Simon András. Akvarell képek: Rakovics Klára és Nagy Emőke

A könyvbe Fotótárunk segítségével bele is lapozhatnak.

Beregszászi könyvkiadó érdeklődött elsőként Könyves Ház programunk iránt

Mintegy ötven könyvkiadónak juttattuk el felhívásunkat, arra kérve őket, csatlakozzanak hozzánk, és juttassák el azoknak az általuk kiadott könyveknek a listáját, amelyet szívesen kínálnának értékesítésre az anyaországban. Az első érdeklődők között egy kárpátaljai kiadót köszönthettünk.

A Kárpát-medencei Magyar Könyves Ház projekt olyan hiánypótló kezdeményezés, amely abból indul ki, hogy jelentős magyar kulturális hagyományokkal rendelkező városok, mint például Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Dunaszerdahely, Pozsony, Munkács és Ungvár, Újvidék vagy Szabadka, a Trianoni Békediktátum következményeként a határon kívülre kerültek.

A projekt lényege, hogy a Magyar Házak NKft. kiemeli a magyar könyvkiadás áttekinthetetlen könyvterméséből a nemzetpolitikai szempontból fontos alkotásokat, azokat az értékeket, amelyek erősítik a Kárpát-hazában élő nemzetrészek összetartozásának tudatát, és minimum 50-100 példány átvételére bizományosi vagy adásvételi szerződést köt velük. Az átvett könyvek egy részét saját hálózatában, - Délvidék Ház, Kárpátalja Ház, Felvidék Ház, Őrvidék Ház - teszi elérhetővé, ahol dedikálásokkal egybekötött szerzői estek, könyvbemutatók szervezésére is lehetőség nyílik, más részét pedig az Ünnepi Könyvhéten mutatja be és értékesíti.

Ugyanakkor létrehozzuk a www.karpatkonyv.hu elérhetőségű weboldalt, amely bemutatja a partnerkiadókat, az általuk kiadott könyveket, és webáruház funkciót tölt be, amely lehetővé teszi a kötetek online értékesítését. A weboldalfejlesztés várhatóan 2020-ban valósul meg, akkor válik elérhetővé. 

Az első, programunk iránt érdeklődő kiadók között kárpátaljai, délvidéki és erdélyi kiadókat köszönthetünk. Már az első levélváltások is sok olyan kérdést felvetettek, amelyekből kitűnik, a külhoni szerzők, könyvkiadók – néhány markáns kivételtől eltekintve – most sincsenek értéküknek megfelelő súllyal jelen a magyar kulturális élet hétköznapjaiban: a szerzők alig szerepelnek könyvbemutatókon, könyveik alig vannak jelen a könyváruházak polcain.

Ezen a helyzeten kíván változtatni a Kárpát-medencei Magyar Könyves Ház projekt, melynek elindult facebook oldala is. Reményeink szerint ez év tavaszán már számos könyvkiadót és kötetet mutathatunk be a közösségi oldalunkon is.

Külhoni borászok együtt - Sikeres volt a Kárpátok Bora program második konferenciája

A Kárpátok Bora Külhoni Magyar Borászati Adatbázis program második konferenciája egész napos program keretében, november 16-án, szombaton, a nagyváradi vár Queens rendezvénytermében, neves magyarországi borászati szakértők és mintegy negyven Kárpát-medencei borász részvételével zajlott.

A délelőtti konferenciát Pálfi Noémi, nagyváradi borszakértő, az Erdélyi Magyar Borászok Egyesületének (EMBE) ügyvezető igazgatója, a Borbarátnők Egyesületének elnöke, több érmelléki fejlesztési projekt kezdeményezője nyitotta meg. Tolmácsolta Balla Géza, EMBE elnök üzenetét, amelyben üdvözli a Magyar Házak fontos kezdeményezését, majd bemutatta a nagyváradi konferencia helyszínét és a partiumi borvidéket. Elmondta, hogy a helyi borászok jelentős erőfeszítéseket tettek és tesznek az őshonos szőlőfajták visszahonosításáért, a tájjellegű minőségi borok előállításáért. Kiváló példája ennek a bakator szőlő visszatelepítésének évek óta tartó projektje, amibe a Bihar Megyei Tanács és a debreceni önkormányzat is részt vállalt. Ezeket az erőfeszítéseket erősíti a Magyar Házak Kárpátok Bora programja, amely hozzájárulhat a helyi borászok szakmai fejlődéséhez, és piacra juttathatja a Kárpát-medencei borokat. A konferenciával egybekötött bornapok pedig nagyszerű alkalmat nyújtanak, hogy a külhoni borászok új piaci területekkel ismerkedjenek, és Kárpát-medencei borászokkal találkozzanak.

Dr. Szabó Pál Csaba, a Magyar Házak Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságához tartozó, állami tulajdonban álló szervezet, konkrét és átvitt értelemben magyar házakat hozott létre, azokban a magyarországi régióközpontokban, amelyek szomszédságában lévő határon túli területeken magyar közösségek élnek. Ezek a házak, egy komplex Kárpát-medencei regionális fejlesztési terv keretében, új eszközökkel és módszerekkel, új platformot kínálnak a külhoni magyar közösségek és szervezetek megerősítésre, és lehetőségeinek bővítésére. Így Szegeden a Délvidék Ház, Debrecenben a Partium Ház, Kisvárdán a Kárpátalja Ház, Miskolcon a Felvidék Ház, Sopronban és Szombathelyen az Őrvidék Ház szolgálja a külhoni magyar közösségek megerősödését, valamint a magyar-magyar vagy a magyar- szerb, román, ukrán, osztrák, horvát együttműködést. Ezekkel a törekvésekkel összhangban a Magyar Házak most izmosodó struktúrájában több projekt indulása körvonalazódik. Ezek a projektek reális nemzetpolitikai igényt elégítenek ki. Például kevesen és keveset tudunk a határon túli magyar múlttal rendelkező településekről, ezért elindították a Magyar Jelenlét elnevezésű projektet, amely 101 honlapon mutatja be a Kárpát-medence határon túli magyar településeit, praktikus információkkal látja el az odalátogatókat. Régi probléma, hogy a külhoni kiadók könyvei nincsenek igazán jelen a magyarországi könyvpiacon. Ennek a jelenségnek az ellensúlyozására indul a Kárpát-medencei Könyves Ház projekt, amelynek keretében összegyűjtik a külhoni könyvkiadók egyéves könyvtermésének színe-javát és saját hálózatukban, valamint az Ünnepi Könyvhéten külön standon mutatják be és értékesítik ezeket a könyveket.

Kárpátok Bora Külhoni Magyar Borászati Adatbázis programot ismertetve, a Magyar Házak ügyvezetője kifejtette, hogy a projekt a történelmi borvidékek borászait segíti, hogy korszerű szakmai ismeretekre tegyenek szert, a versenypiaci követelményeknek megfelelő borokat állítsanak elő és értékesítsenek budapesti és badacsonyi bemutatóüzletekben, valamint egy online webáruházon keresztül.

A program ez év júniusában Királyszálláson, a Nagy-Magyarország Parkban tartott első konferenciáján indult útjára. Nem véletlen, hogy a második találkozót a Partium fővárosában, Nagyváradon rendezik meg, hiszen ez történelmi a régió, jelentős borászati hagyományokkal, borkultúrával és fejlesztési programokkal rendelkezik. Ehhez kívánnak előadásaikkal hozzájárulni az asztalnál üllő neves borászati szakértők és olyan személyek, akik segíthetik ezeknek a céloknak a megvalósulását.

Dr. Konkoly Mihály, borászati szakértő, bortanácsadó, a Kárpátok Bora Külhoni Magyar Borászati Adatbázis program koordinátora vetített prezentáción mutatta be a magyarországi borpiac működését, a piac szereplőit. Kitért a nagykereskedők üzletfilozófiájára, a borválaszték összeállításának elveire. Az előadás nyomán a külhoni borászok megismerhették a magyarországi borpiaci környezetet, a piac működési feltételeit, amelyeket teljesíteniük kell ahhoz, hogy ezen a piacon értékesíthessék boraikat.

A nagy és kiskereskedelmi környezet bemutatása után, Berényi Oszvald, head somelier, borszakértő, arról tartott előadást, miként van jelen a bor a vendéglátóipar ajánlataiban. Részletes aprólékossággal ismertette milyen szempontok alapján fogadják be az éttermek a borajánlatokat, milyen feltételeknek, elvárásoknak kell eleget tenniük, hogy felkerüljenek az itallapra.

A konferencia délelőtti előadás panelje Káprai Tamás webfejlesztő előadásával zárult, aki bemutatta a fejlesztés alatt álló Kárpátok Bora weboldalt, amely élesítés után a www.karpatokbora.hu webcímen lesz elérhető. A külhoni borászok megismerhették, miként kerülnek a nyilvánosság elé a borászatukról feltöltött információk az adtabázisba, és miként válnak az értékesítést segítő, hatékony marketing-kommunikációs üzentekké a Kárpát-medencei borpiacon.

Az előadásokat élénk sajtóérdeklődés követte, jelen voltak a magyarországi közszolgálati televízió és rádió tudósítói, az Erdélyi Magyar Televízió tudósítói, a Krónika regionális napilap, az Erdélyi Napló hetilap, a Bihari Napló megyei napilap riportere, erdélyi és helyi hírportálok tudósítói.

Az erdélyi konyha specialitásaiból összeállított ebéd után, a részvevők Mihálka Nándor történész, muzeológus vezetésével a vár bejárása során ismerkedtek annak történetével, és hajtottak fejet a Szent László királyunk temetkezési helyét jelölő emlékműnél.

A délelőtti programot Dr. Szabó József gyermekorvosnak, a vidék történetének megszállott kutatójának előadása nyitotta meg, amely az érmelléki borvidéket és az ott termesztett szőlőfajtákat mutatta be, ezáltal a hét érmelléki borász borainak bemutatását és kóstolóját is bevezette. Heit Lóránd, bihardiószegi borász, a Bakator Szövetség elnöke előadásában kitért azokra az erőfeszítésekre, amelyeknek köszönhetően a rendszerváltást követő években sikerült újraéleszteni és folytatni a történelmi borvidék szőlőkultúráját, sikerült visszatelepíteni az őshonos szőlőfajtákat, mindenekelőtt a bakatort. Heit Lóránd bemutatta a helyi borászatok jelenlegi helyzetét, és reményét fejezte ki, hogy a Magyar Házak kezdeményezése jelentősen javítani fogja a helyi borászok szakmai felkészültségét, piacismereteit, valamit a megtermelt borok értékesítését is előmozdítja, majd bemutatkozásra kérte borásztársait.

A jelenlévők megismerhették Czapp Árpád, Hegedűs Attila, Heit Lóránd, Lengyel Csaba, Nagy Sándor, Mados Attila és Piheni Annamária borászatának történetét, az általuk termesztett szőlőfajtákat és a borászatukban készített borokat.  

A Kárpátok Bora Külhoni Magyar Borászati Adatbázis Program II. konferenciája a késő esti órákban, hagyományos paraszttálakon felszolgált borkorcsolyával felszolgált, kiváló érmelléki borok kóstolásával, és a történelmi borvidékek fejlődésének lehetőségeiről, a magyar borokról folytatott, jó hangulatú eszmecserével ért véget.

Megnyitotta kapuit a Kárpát-medencei Magyar Könyves Ház - Várjuk a csatlakozókat

A Kárpát-medencei Magyar Könyves Ház projekt olyan hiánypótló kezdeményezés, amely abból indul ki, hogy jelentős magyar kulturális hagyományokkal rendelkező városok, mint például Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Dunaszerdahely, Pozsony, Munkács és Ungvár, Újvidék vagy Szabadka, a Trianoni Békediktátum következményeként a határon kívülre kerültek.

 Elszakadt városaink kulturális intézményei, köztük a könyvkiadók, a két világháború közötti időszakban, majd a kommunista rendszerben az utódállamok diszkriminatív kultúrpolitikájának, cenzúrájának szenvedői alanyaivá váltak, és a magyar nemzeti kultúra szellemi vérkeringéséből kiszakítva, a magyar alkotóműhelyektől elszigetelve próbáltak fennmaradni.

A rendszerváltást követően, de hangsúlyosan az elmúlt évtizedben, a magyar kormány proaktív nemzetpolitikájának köszönhetően, a külhoni könyvkiadók helyzete alapvetően megváltozott, de a javulás ellenére, még mindig nem sikerült teljes mértékben visszatalálniuk a magyar nemzeti kultúra tereibe. A külhoni szerzők, könyvkiadók – néhány markáns kivételtől eltekintve – most sincsenek értéküknek megfelelő súllyal jelen a magyar kulturális élet hétköznapjaiban: a szerzők alig szerepelnek könyvbemutatókon, könyveik alig vannak jelen a könyváruházak polcain. Ezen a helyzeten kíván változtatni a Kárpát-medencei Magyar Könyves Ház projekt.

A projekt lényege, hogy a Magyar Házak NKft. kiemeli a magyar könyvkiadás áttekinthetetlen könyvterméséből a nemzetpolitikai szempontból fontos alkotásokat, azokat az értékeket, amelyek erősítik a Kárpát-hazában élő nemzetrészek összetartozásának tudatát, és minimum 50-100 példány átvételére bizományosi vagy adásvételi szerződést köt velük. Az átvett könyvek egy részét saját hálózatában, - Délvidék Ház, Kárpátalja Ház, Felvidék Ház, Őrvidék Ház - teszi elérhetővé, ahol dedikálásokkal egybekötött szerzői estek, könyvbemutatók szervezésére is lehetőség nyílik, más részét pedig az Ünnepi Könyvhéten mutatja be és értékesíti.

Ugyanakkor létrehozzuk a www.karpatkonyv.hu elérhetőségű weboldalt, amely bemutatja a partnerkiadókat, az általuk kiadott könyveket, és webáruház funkciót tölt be, amely lehetővé teszi a kötetek online értékesítését. A weboldalfejlesztés várhatóan 2020-ban valósul meg, akkor válik elérhetővé. 

 

A projekt megvalósítása érdekében, első körben ötven kiadónak juttattuk el felhívásunkat, arra kérve őket, csatlakozzanak hozzánk, és juttassák el azoknak az általuk kiadott könyveknek a listáját, amelyet szívesen juttatnának el a magyarországi olvasókhoz.

Azok, akik szeretnék ezt megtenni, bármelyik Magyar Ház címére eljuttathatják ezen igényüket.

Alakuló konferenciáját tartotta a Kárpátok Bora Külhoni Magyar Borászati Adatbázis program

Méltó helyszínen, Királyszálláson, a Nagy-Magyarország Parkban tartotta meg alakuló konferenciáját a Kárpátok Bora - Külhoni Magyar Borászati Adatbázis program, amelynek célja a felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi, bácskai és szlavóniai borvidékek egységes piaci megjelenéséhez és értékesítéséhez szükséges fejlesztések kidolgozása.

A pénteki első nap az ismerkedés, barátkozás jegyében telt. Szabó Pál Csaba köszöntője után az I. Magyar Borszínház „Itt, vagy sehol” borbemutatója és a Jávor Pál Nemzeti Czigányzenekar műsora következett, majd ezt követően Konkoly Mihály bortanácsadó és Vesztergám Miklós tárogató tett arról, hogy adott legyen a hangulat az est további részére. Mert azt mindenki jól tudja, hogy a gátlások borban oldódnak. Bár itt nem nagyon volt erre szükség, de új barátságok bőven köttettek, hiszen nem minden nap találkozik egymással a felvidéki, délvidéki vagy éppen erdélyi borász.

A jól sikerült péntek este után egy tartalmas szombat következett, hiszen a reggeli után már a „munkáé” volt a főszerep. Elsőként Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója tartotta meg előadását „A Bor mint nemzetpolitikai eszköz” címmel. Ők legfőbb feladatukként a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulásának támogatását tűzték zászlójukra, így örömmel csatlakoztak a Kárpátok Bora projekthez, hiszen ezzel újabb segítő kezet nyújthatnak ők is.

Ezt követően Konkoly Mihály osztott meg néhány igen értékes információt a külhoni magyar borok piaci esélyeiről. Hogyan érdemes, egyáltalán érdemes-e befektetni magyar borba? Ahogy ő fogalmazott, a magyar borpiac jelenleg egy „őskáosz”, ahol kettészakadt a piac, de tanácsaival és pótolhatatlan információkkal látta el a jelenlévőket, hogy tisztuljon a kép.

Harmadikként Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke beszélt a magyar nemzetpolitika pályázati eszközeiről, és szavaival ő is csak megerősítette, hogy igenis szükség van az összefogásra, amelyre újabb jó példa a Kárpátok Bora.

Ezután Hoseftosz Konstantin állt a hallgatóság elé, és a borok csomagolásáról, a külcsín fontosságáról mesélt. Hiszen míg a borász jelen van, személyesen tudja méltatni az általa készített isteni nedűt, addig könnyű dolga van. Ám amint a bor „elszakad az apjától”, egyedül kell eladnia magát, meg kell szólítania a vásárlót.

Végül Káprai Tamás grafikus ragadta magához a szót, aki a Kárpátok Bora internetes felületét mutatta be, innen pedig az összejövetel ötletbörzévé alakult, amiből ha minden megvalósul, akkor erre az oldalra nem csak a Kárpát-medence lesz büszke. Márpedig ez a cél.

A szombati napot ezután egy rövid látogatás tette teljessé a Trianon Múzeumban, majd az ínycsiklandó ebédet követően mindenki hazafelé vette az irányt. Talán nem merészség kijelenteni, hogy jó emlékekkel, új barátokkal és büszkeségtől dagadó kebellel. Hiszen a Nagy-Magyarország Parkban újra azt érezhettük, hogy nekünk magyaroknak a határok bizony nem léteznek. Semmilyen téren.