Ukrajna megbukott az emberi jogi vizsgán. Ez az állam súlyosan megsérti a Kárpátalján élő őshonos magyarok nemzeti kisebbségi egyéni és közösségi jogait. Sőt: a magyarság terhére nyelvi genocídium, egyfajta lakosságcsere és etnikai tisztogatás zajlik a Kárpátalján – ezt állapította meg a Nemzeti Jogvédő Szolgálat emberi jogi vizsgálata. A jelentés alapján, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, a PestiSrácok és a Nemzeti Filmkészítők Egyesülete közreműködésében megrázó dokumentumfilm készült, Magyarok a prés alatt Kárpátalján címmel, melyben a Kárpátalja Ház szakmai igazgatója, Bodrog László is megszólal.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat már évekkel ezelőtt is végzett emberi jogi kutatásokat az elszakított nemzetrészeken, akkor még dr. Gaudi-Nagy Tamás mellett dr. Morvai Krisztina akkori európai parlamenti képviselő vezette a delegációt. Az NJSZ ezúttal két elcsatolt terület monitorozására kapott támogatást és ezzel felelősségteljes feladatot. Az elmúlt hetekben a jogvédő szervezet delegációjának azt kellett megvizsgálnia, hogyan élnek a magyarok Kárpátalján, illetve Délvidéken, hogyan érvényesülnek a nemzetközi egyezmények által is biztosítandó és törvényekbe is foglalt egyéni és közösségi jogaik. A kutatómunkába, illetve a felgyűjtött anyag összegzéséhez felkérést kapott a PestiSrácok.hu is, a lap több munkatársa vett részt személyesen a helyszíni adatgyűjtésben, valamint a dokumentumfilmek elkészítésében.
„A kárpátaljai kutatás rendkívüli helyzeteket és nehézségeket hozott. A teljes delegáció nem is jutott át a háború sújtotta Ukrajna területére, hanem a határátkelőknél tudott szétszakított családok tagjaival beszélni – akik a határ menti csalitosokban tudnak csak találkozni –, vagy akár magyar határőrrel, jogásszal és olyan emberrel is, aki a Mirotvorec halállistán szerepel. Az adatgyűjtést annak tudatában kellett elvégezni a legnagyobb diszkréció és óvatosság mellett, hogy a kapcsolat akár életveszélyt is jelenthet az érintett adatközlő kárpátaljai magyarok számára. A dokumentumfilm elkészítése sem volt egyszerű és mindennapi feladat a fentiek okán. Abból az alaphelyzetből indultunk, hogy nem lesznek igazán érintett megszólalóink, még arc nélkül, eltorzított hanggal sem szerepeltethetjük kapcsolatainkat. Egyedi megoldást találtunk, és az írásban rögzített történeteket, neveket, helységneveket és olyan adatokat, amelyek felismerhetővé tenne egy-egy adatközlőt, megváltoztattuk, aztán arcot és hangot kölcsönöztünk nekik.” – olvasható a PestiSrácok.hu oldalon.
A filmben megszólal a jogsérelmeket elszenvedő kárpátaljai magyarokon kívül Tilki Attila, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei országgyűlési képviselő, aki közvetlen közelről látja, követi a kárpátaljai magyarok sorsát; Tiszabecs polgármestere, Lőrincz Gusztáv, aki a háború kitörése óta nyújt segítő kezet a menekülőknek; valamint Bodrog László, a kisvárdai Kárpátalja Ház szakmai igazgatója.
Bodrog László: a kárpátaljai magyarság most porlik, mint a szikla
Mint ismeretes, a Kárpátalja Ház az orosz-ukrán háború kirobbanásának első napjától, február 24-től a kisvárdai adománygyűjtő-, és humanitárius koordinációs központ bázisaként is tevékenykedik.
„Ha minden így folytatódik, kiürülnek a kárpátaljai magyar települések, jelentősen megváltoznak a magyarság kárára az etnikai viszonyok” – mondja a dokumentumfilben Bodrog László, akivel a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Alapítvány monitorozó útja zárásaként találkozott. „Az első hetekben jellemzően a határ közelében élő magyar településekről jöttek menekültek, olyan helyekre ahol már volt valami kapcsolatuk, de később tömegesen kellett elhelyezni már családokat is, akiknek semmilyen kapcsolata nem volt. Több száz ilyen családnak tudtunk segíteni. Közülük sokan tovább mentek, de most is vannak a környezetünkben olyan családok, akikkel folyamatos a kapcsolatunk, és most is segítjük őket. Az első pár hónapban, kamion tételben érkezett adományokat kisbuszokkal, teherautókkal vittük át – mindig célzott helyre. A tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy a kamionok rendszerint másfelé kanyarostak, leszedték a rajtuk lévő segélycsomagokat, és úgy osztották el azokat, ahogy akarták. ” – mondja az interjúban Bodrog László, aki arról is beszámol, hogy amióta nem magyar Munkács polgármestere, sehová nem hívják meg a Kárpátalja Ház munkatársait, semmilyen kapcsolat nem maradt az intézmény és a város között.
A dokumentumfilmet teljes egészében alább is megtekinthetik.
Az emberi jogi jelentést és a fenti dokumentumfilmet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat a magyar és ukrán kormány, az Európa Tanács, az Európai Unió szervei (Európai Bizottság, Európai Parlament) és az ENSZ részére is rövidesen megküldi az egyidejű nyilvánosságra hozatal mellett.
